Sziasztok. Tegnap feküdtem a kis dohány utcai albérletemben, a megszokott  díványon és egyszercsak lakótársamat lefagyasztva, közöltem vele: "Körbeutazom a Földet 100 forintok gyűjtéséből." Na ez persze nem akkor, úgy spontán fogalmazódott meg bennem. A gondolat már jó ideje ért, érik bennem. De a kivitelezés.... Na az az ami oly hirtelen jött. Az éjszaka ami ezután következett sem volt túl egyszerű. Járt, zakatolt az agyam össze-vissza, hogyan miként, mégis merre. Egyáltalán! Hogy fogjak hozzá? Reggel, mikor is végre sikerült elaludnom, határoztam el, ma inkább kihagyjuk a nehéz egyetemi agytágítást és elkezdjük a projektet. Kellene valami póló... A Kálvin téri szolgáltatóházban találtam rá a tehetséges kivitelezőkre, akik se perc alatt létrehozták egyetlen társamat a gyűjtés idejére. Egyuttal ők voltak az első hozzájárulók utam megvaloósításához! Ezúton is köszönöm Nekik! A póló tehát kész, indulhat a móka. Jah, gondoltam, de kellene valami határozott, ám mégis szeretni való fellépés, amivel könnyű szívvel oda tudok menni emberekhez és elmondani nekik a történetemet. Na az semmi más nem lesz (a későbbiekben sem) minthogy azt mondom amit akarok, fogok csinálni, véghezvinni a saját egyéni kis stílusomban. Talán megnyerőbben tudom reprezentálni mint a Blaha őslakosai a metrobejáratnál.
 Most szerdán útnak is indultam egy kis ízelítőt meríteni Budapest jóindulatúságából. Ez a kis kirándulás 45 percet vett igénybe, és meglepően tapasztaltam, hogy az emberek igen is nyitottak az érdekes dolgok felé! A háromnegyed óra alatt nem kevesebb mint 2300 ft-ot sikerült összegyűjtenem a Károlyi-kert fiatalsága és kevésbé fiatalsága által! Minden kezdet nehéz..., vagy könnyű!?