Holnap kezdődik a gyűjtés-rész harmadik hete. Igazából most többenek rá, mennyire az elején vagyok még mindennek és még milyen hosszú út áll elöttem. Most persze főleg a támogatás-beszerzésre gondolok, de szerintem senki sem vitatja azt, hogy a Földet sem lesz éppen rövid idő megkerülni. Egyre többet és többet nézelődöm, olvasok, érdeklődöm az útitervet illetően és minden bizonnyal  egyszerűsödni fog. Leginkább Afrikától kezdtem el tartani. Rengetek fórumot látogatok és az egyiken rábukkantam egy Budapest-Fokváros szárazföldi útleírásra, ami 6 hónapot vett igénybe stoppal, tömegközlekedéssel. Sikerült megszereznem  Dr Kubassek János telefonszámát. Ő hazánk egyik legismertebb kortárs utazója, geográfusa. Reménykedem, hogy mihamarabb fel tudom venni vele a kapcsolatot és ez minden bizonnyal azt is fogja jelenteni, hogy sok hasznos ötletre tanácsra tudok majd szert tenni általa. Halovány reménysugár támadt minap  médiarészről is, de ez még teljesen képlékeny, nem is szeretnék még róla nagyon beszélni. Mindenképp bizakodó vagyok!
 A hétvége legpozitívabb ténye pedig, hogy vannak emberek akik hallottak rólam, a projektről és leszólítva az utcán vagy kisvárosom szórakozóhelyén, bátorítanak és nyújtják mosolyogva a 100ast: "Sok sikert, jó utat, drukkolok"!
 Minden bizonnyal rengeteg hullámvölgyben lesz lesz még részem a gyűjtés fázisban, mikor a hátam közepére sem kívánom az utcát, az embereket, mikor inkább otthon feküdnék és lógatnám a lábamat.. Rögös lesz az út, ez biztos. Azonban annyi jót kaptam az emberekről az ötlet kapcsán, hogy úgy érzem, muszáj megcsinálnom! Jah, és jó, hogy így érzem;)